Salamis – egy ókori város emlékei9 perc olvasási idő

Oszlopok sorakoznak egymás mellett, a kövek között mozaikok részletei bukkannak elő, távolabb pedig egy hatalmas színház maradványai emelkednek ki a tájból. Az Észak-ciprusi Salamisban járunk. Romjai között ma is jól kirajzolódik az egykori város szerkezete: fürdők, középületek, templomok, terek és szórakozóhelyek idézik fel azt a települést, amely évszázadokon át a sziget egyik fontos központja volt.

Időutazás Salamisban

Salamis története több mint két évezredet ölel fel. A város a bronzkor végén már létezett, majd a görög, a hellenisztikus és a római korszakban is tovább fejlődött. Később Constantia néven a keresztény Ciprus egyik jelentős központjává vált.

A különböző korszakok emlékei ma egymás mellett láthatók. A római város középületei, terei és fürdői mellett színház, piac és ókeresztény bazilikák tartoznak a romterülethez.

A márványoszlopok között

A gimnázium területén magas márványoszlopok állnak, körülöttük ledőlt oszlopdarabok, faragott kövek és alacsony falak sorakoznak. A burkolat egyes szakaszai szintén fennmaradtak, az oszlopok pedig jól érzékeltetik az egykori csarnokok méretét.

A gimnáziumhoz palaestra is kapcsolódott, amely a testedzés helyszíne volt. Az épületegyütteshez tartozó terek és medencék több részlete szintén előkerült. A római korban a komplexumot többször átépítették, így több építési korszak nyomai is felismerhetők.

Fürdők a város szívében

A gimnázium közelében található a római fürdők épületegyüttese. A falak és padlórészletek között különböző rendeltetésű termek helyezkedtek el, medencékkel, márvánnyal burkolt felületekkel és díszes belső terekkel.

A fürdők egyik jellegzetes szerkezete a hypocaustum, vagyis a padló alatt kialakított fűtőrendszer. A termek padlóját téglából készült tartóelemek emelték meg, a közöttük kialakított üregekben pedig forró levegő áramolhatott. A rendszer több eleme ma is látható.

A fürdő területén mozaiktöredékek is fennmaradtak. A geometrikus mintákból és színes kövekből kialakított padlódíszek egykor a helyiségek részei voltak. Márványoszlopok, párkányok és más építészeti elemek egészítik ki a romokat.



Stadion és amfiteátrum

A stadion pályája körül egykor kőből készült lelátók húzódtak. A nézőhelyekhez lépcsők vezettek, a megmaradt kőelemek pedig az építmény egykori kialakításáról árulkodnak.

Nem messze innen állt az amfiteátrum, középen a küzdőtérrel, körülötte nézőhelyekkel. Az ülősorok egy része és az épület íves falai ma is kivehetők. A falak és alapok között jól elkülönülnek az egykori épület főbb részei.

A két építmény azt is megmutatja, milyen fontos szerepet kaptak a közösségi események a római kori város életében.

Római színház

A színház félköríves nézőterén több sor kőülés maradt fenn. A sorok között lépcsők vezettek a különböző részekhez, előttük pedig a színpad területe húzódott. Mögötte az egykori színpadi épület falainak és oszlopainak maradványai láthatók.

A római korban a színházat többször átépítették. A színpad környékéről márványból készült építészeti elemek, oszloptöredékek és faragott kövek kerültek elő. Ezek egy része az épület díszítéséhez tartozott.

A nézőtér, a színpad és a mögötte álló épületrész ma is jól elkülönül egymástól, így a romok alapján az épület szerkezete is könnyen követhető.

Az oszlopos utca és a halpiac

A város egyik fontos útvonala az oszlopos utca volt, amelynek két oldalán oszlopcsarnokok húzódtak. Márványoszlopok, talapzatok és kidőlt oszloptörzsek jelzik az egykori építmények helyét. A kövezett útfelület több szakaszon is előkerült, az út mentén pedig üzletek és kisebb helyiségek nyíltak.

A közelben működött a halpiac. Márványból készült pultok és medencék szolgálták az árusítást, amelyekből több is fennmaradt. A vályúszerű kialakítások és medencék a piac egykori funkciójára utalnak.

Agora és Zeusz temploma

Az agora a város központi tere volt, amelyet oszlopcsarnokok és középületek vettek körül. A tágas terület mellett üzletek, közlekedőterek és különböző rendeltetésű épületek kaptak helyet. Az egykori térhez tartozó falak, alapok és építészeti elemek több ponton ma is láthatók.

A közelben állt Zeusz temploma. Az épületből elsősorban az alapozás és az építészeti töredékek maradtak fenn. Oszlopdarabok és faragott kövek jelzik az egykori templom helyét.

A keresztény Salamis emlékei

A római város későbbi korszakát már a kereszténység emlékei jelzik. Salamisban több bazilika épült, közülük a Szent Epifániosz-bazilika volt a legnagyobb. A háromhajós épülethez oszlopok, falak és padlók maradványai kapcsolódnak.

A bazilika belsejét márványlapokkal burkolt felületek és mozaikpadlók díszítették. Az oszlopok talapzatai több helyen megmaradtak, a padló egyes részein pedig geometrikus minták részletei fedezhetők fel.

A Kampanopetra-bazilika alapfalai és oszlopmaradványai szintén a romterülethez tartoznak. Az épülethez egy nagyobb, oszlopokkal körülvett udvar kapcsolódott, amelynek szerkezete több ponton felismerhető.



Egy város emlékei

A város romjai között egymás mellett jelennek meg a görög, római és keresztény korszak emlékei. A színház kőülései, a fürdők mozaikjai, az oszlopos utcák, a piac és a bazilikák ugyanannak a városnak különböző időszakait őrzik.

Salamis ezért nem egyetlen épület történetét mutatja meg, hanem egy több évszázadon át létező települését, mely fontos kordokumentum az utókor számára.

(Kiemelt kép és fotók: Erki Ádám)

További cikkek a rovatban